Öröklési ügyekben az egyik leggyakrabban felmerülő kérdésnek az élettársak öröklési státusza minősül. Elterjedt nézőpontnak minősül mindkét véglet, az egyik, hogy az élettárs halála esetén igényérvényesítésre a hagyatékkal szemben nincs mód, a másik, hogy az élettársak ugyanúgy gyakran évtizedeket élnek együtt, mint a házastársak, nem lenne igazságos az élettárs státuszának teljes kizárása.
A helytálló válasz valahol a két nézőpont között található. Ha csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy a törvény alapján az élettárs örökösnek minősül-e, a válasz egyszerű és egyértelműen rögzíthető, hogy nem. Az öröklési jogi szabályok alapján törvényes örökösnek a házastárs és a rokoni kapcsolatokban állók, tehát a felmenők és a leszármazók minősülnek, az élettársaknak törvényes örökösi státusza nincs.
Azonban az élettársak között is vagyonjogi rendszer keletkezik az élettársi együttélés időtartama alatt. Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, azonban az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Tehát az élettársnak lehetősége van arra, hogy az élettársi vagyonközösség megosztása jogcímén igényt támasszon az örökhagyó hagyatékával szemben, kérje a közös hozzájárulások eredményeként létrejött vagyonszaporulat megosztását. Az élettársak az életközösség fennállása alatt rendelkezhetnek vagyonjogi szerződésben arról, hogy az életközösség fennállása alatt milyen módon gazdákodnak, vagyontárgyakat hogyan szereznek. Az életközösség megszűnésekor - amely adott esetben egyikük hagyatéki eljárása is lehet - elszámolási viszonyba kerülnek egymással, amely elszámolásra vagyonjogi megállapodás hiányában a törvényi rendszer lesz az irányadó. Az, hogy egy ilyen hagyatéki eljárásban felmerülő elszámolás mennyi idő alatt fog záródni, az örökösök nyilatkozatán múlik, amennyiben az élettárs igényét elismerik, peres eljárás nélkül kihagyhatók a hagyatékból az igényelt vagyontárgyak vagy az elszámolásról egyezség köthető, ellenkező esetben azonban hagyatéki perre fog sor kerülni.
Kiemelendő, hogy nemcsak az életben lévő élettársat illeti meg az élettársi vagyonszaporulat megosztása iránti igény, hanem az örökösöket is, tehát igényt tarthatnak a hagyatéki vagyontárgyak bővítésére azáltal, hogy további vagyontárgyak az élettársi vagyonszaporulat megosztása következtében a hagyatékhoz tartoznak.
Ezen rövid ismertetés körében is szükséges azt kiemelni, hogy jelentősége van annak, hogy az élettársi kapcsolat 2014. március 15. előtt vagy után keletkezett, mivel az élettársak közötti vagyonjogi rendszerben eltérés mutatkozik a korábbi szabályozás és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései között.
Élettársak között tehát kiemelten indokolt, hogy egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat együttélésük idejére egyértelműen szabályozzák, hiszen csak ezzel tudják azt biztosítani, mind egymás életében, mind haláluk esetére, hogy a vagyonjogi elszámolásuk az életközösség végén saját akaratuk és elképzelések mentén, az általuk az életközösség idejére rögzített gazdálkodási szabályok alapján következzen be. Az élettársak a vagyoni viszonyaik rendezését élettársi vagyonjogi szerződében tudják megtenni, amely akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Amennyiben szerződésben nem rendelkeznek, a törvényi rendelkezések lesznek irányadó, amely esetén a főszabály a jelenleg hatályos jogszabály szerint az önálló vagyonszerzés az együttélés alatt, majd a megszűnéskor a vagyonszaporulat megosztása iránti igény a szerzésben való közreműködése arányában.
Annak érdekében, hogy az élettárs örökösként érdekeltként vegyen részt a hagyatéki eljárásban, az élettársak végrendelkezni tudnak egymás javára, ezzel biztosítva örökösi pozíciót a hagyatéki eljárásban. Tehát amíg törvényes örökösnek az élettárs nem minősül, végrendeleti örökösként korlátozás nélkül lehet örökösként érdekelt.
Az élettársak vagyonjogi és öröklési helyzete tehát rendkívül sokrétű, rendezendő kérdéseket vet fel ezen partnerkapcsolat az életközösség fennállása alatt, annak élők közötti megszűnése esetén és haláleset bekövetkeztekor, utóbbi körben indokolt a még életben fennállt vagyonjogi rendszer áttekintése, az esetleges vagyonközösség megosztása iránti igénnyel, továbbá végrendelet esetén szükséges annak érvényessége vizsgálata és annak számbavétele, hogy az élettárs kötelesrészre jogosulttal rendelkezett-e.
Az élettársak egymással és örökösökkel szembeni helyzete tehát számos jogi kérdést vet fel és jogvitát vethet fel. Kedves meglévő és leendő Ügyfeleim! Amennyiben élettársak egymás közötti vagyoni helyzetével a kapcsolat fennállása vagy megszűnése esetén, továbbá élettársak öröklésével, végrendeletekkel kapcsolatban kérdések adódtak vagy már konkrét jogvita merült fel, keressetek, keressenek bizalommal!