A gyermektartásdíj rendezhető a felek megállapodásával vagy bírósági döntéssel. Ennek a jelentősége azonban nem a rendezésekor merül fel, a felek nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy egy folyamatban lévő peres eljárásban a jogvitát az egyezségük vagy a bírósági döntés zárta le. Ebből kifolyólag a gyermektartásdíj megváltoztatása iránti igény felmerülésekor adódik az első kérdésem a konzultáción, hogy az irányadó gyermektartásdíj hogyan került rendezésre, mivel a további válaszok és jogi tanácsadás keretét a rendezés módja fogja meghatározni.
Mindennek okán a rendezés módjára a gyermektartásdíj megállapításakor lenne szükséges figyelemmel lenni, mivel egy későbbi gyermektartásdíj megváltoztatása jogalapja fennállása során a rendezés módja lesz az egyik legfontosabb szempont.
Amennyiben a gyermektartásdíjat bíróság állapítja meg, a gyermektartásdíj megváltoztatása akkor kezdeményezhető, ha az irányadó körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. Ezen feltétel fennállása akkor is szükséges, ha a gyermektartásdíjat megállapodással rendezték a felek, azonban ezen felül többletkövetelmények is szabályozásra kerültek. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható. Tehát előrelátható körülményváltozásra vagy olyan tényezőre, amelynek bekövetkezésében a kérelmet előterjesztő is közrehatott, a megállapodáson alapuló gyermektartásdíj megváltoztatása sikeresen nem kezdeményezhető.
A gyermektartásdíj megváltoztatásáról külön bejegyzésben foglalkozok részletesen, most arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a megállapodás felelős szülői gondolkodást takar, a gyermektartásdíj összege körében történő megállapodáskötés a gondozó szülő oldaláról azt jelenti, hogy a megállapodáskötéskor ismert körülmények alapján az elfogadott összeg hosszú távon elegendő arra, hogy a gyermek szükségleteit fedezze, a különélő szülő oldaláról pedig azt, hogy az elfogadott összeget hosszú távon, tehát kiszámítható módon minden hónapban határidőben teljesíteni tudja. Amikor tehát akár bírósági eljárásban, akár bírósági eljáráson kívül a gyermektartásdíjról megállapodást kívánnak kötni, fontos, hogy azt a gyermek érdekében álló tudatosság és felelős gondolkodás jellemezze, mivel egy elhamarkodott és a körülmények mérlegelését mellőző megállapodás későbbi megváltoztatása rendkívüli nehézségeket tartogathat. Ha a megállapodáskötésre bírósági eljárásban kerül sor, a bíróság kontrollt tud gyakorolni a felek nyilatkozatai felett és a felek egyezsége akkor kerül a bíróság által jóváhagyásra, ha az a gyermek érdekében áll.
Amennyiben pedig a szülők nem tudnak megállapodást kötni, bírósági döntés fogja megállapítani a gyermektartásdíj összegét, amikor a bíróság felméri a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők jövedelmi helyzetét, más tartásra szoruló hozzátartozót, a gyermek saját jövedelmeit és a szülők részére folyósított állami juttatásokat. A gyermektartásdíj megállapítása iránti peres eljárásokban a bíróságok fokozottan a gyermek érdekében járnak el, amelynek egyik eszköze a hivatalból történő bizonyítás lehetősége, a szülők jövedelmi viszonya felmérése esetén pedig nem kizárólag a szülők igazolt jövedelmét kell figyelembe vennie, amennyiben a jövedelemigazolással szemben megalapozott kétség merül fel, a bíróságnak lehetősége van széles körű bizonyítást lefolytatni a tényleges jövedelem megállapítása érdekében.
A gyermektartásdíj megállapítása tehát komoly és érzékeny kérdés. Megoldást jelenthet egy megállapodás a szülők között vagy egy bírósági döntés, de mindkét esetben a legfontosabb az, hogy a gyermek érdekei kerüljenek előtérbe, a szükségletei biztosításra kerüljenek mindkét szülő arányos részvételével.
Amennyiben gyermektartásdíj megállapítása előtt áll, akár a gyermekkel együtt élő, akár különélő szülőként és kérdései adódnak, keressen bizalommal.